2009. január 28., szerda

USA a korrupció ellen

A korrupció ugyebár, rejtett jelenség. mérni és feltárni igen nehéz, mindezt rengetegszer halljuk.

Két hete a Marshall Center szervezésében itt volt sok szakértő az Egyesült Államokból, és arról beszélgettek, hogy vajon az USA hogyan tud különböző országokban korrupcióellenes tevékenységeket segíteni. Például segíthet a diplomácia, nyomást gyakorolva az adott ország kormányára, ezt teszik Görögországban is. (Nálunk annyira súlyos a helyzet, hogy nem csak az amerikai, hanem másik nyolc nagykövet is részt vesz az ún. Transparency Working Groupban, aminek éppen ez a célja. Róluk majd máskor írok.)


Vagy segíthet az FBI, úgy, hogy mindenféle nyomozási módszerekre tanítja meg az adott ország rendőreit. Mivel a korrupciós bűncselekmények jelentős része nem marad országhatárokon belül (a pénzt sokszor adóparadicsomokba menekítik ki), fontos, hogy a különböző országok rendőrei jól tudjanak együttműködni. Az egyik amerikai szakértő szerint itt Európában azért borzasztó nehéz felderíteni a korrupciós eseteket, mert az adatvédelmi és a személyiségi jogok akadályozzák a nyomozást. Ő úgy látta, hogy az USÁ-ban egyszerűbb valakit megfigyelni, lehallgatni, követni, vagy filmre venni, mint Európában általában.

Aztán különböző programok, civil szervezetek támogatásával segíthet a USAID. Tőlünk délebbre és keletebbre még folytatnak ilyen jellegű tevékenységet, mióta viszont EU tagok lettünk, Magyarország már nem részesül USAID támogatásban. Viszont létezik az egyének képzési támogatása, például az ún. International Visitors Programon keresztül. Ilyenkor az embert elviszik Amerikába, és a szakmája szempontjából érdekes, újszerű vagy hatékony megoldásokat alkalmazó intézményekhez szerveznek neki látogatást, három-hat héten keresztül.


Magyarországról is többen részt vettek már ilyen programban, mindenki nagyon pozitívan nyilatkozik róla, rendkívül hasznosnak találták. Steve Knode, az USA követségének kereskedelmi tanácsosa hívta fel a programra a figyelmemet, és láss csodát, engem is beválogattak. Február 12-én indulok, nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz!

2009. január 17., szombat

Pártok, kampányok

Ilyenek lennének a választási plakátok, ha a pártok betartanák az aktuális törvényt:



Ez az év húzós lesz, ez már egészen biztos. Kezdődött a ferencvárosi választásokkal, ahol 25% volt az első fordulón a részvételi arány, és nem kevés korrupciógyanús ügy övezte. Jómagam is ott szavazok, megyek hát, hiszen kellene képviselő. Aztán jönnek az Európai Parlementi (EP) választások a nyáron, így minden párt kampányba kezd.

Az újdonság az, hogy nem csak sima választási kampányba, hanem a párt- és kampányfinanszírozás tisztaságáért folytatott kampányba. Most már nem csak úgy általában (kommunikációs) programja egy pártnak a korrupció visszaszorítása, hanem azt mondják, szeretnék, ha az EP választások kampánya tiszta lenne.

Én nagyon drukkolok, hogy ez sikerüljön! Gyorsan le is írom, minimum mi kellene ehhez: a pártok bevételeiket kapják magánszemélyektől és az államtól; egy kampány alatt legyen reális a költési limit (2006-ban a két nagy párt a törvényben előírt legalább tízszeresét költötte); minden bevétel és kifizetés követhető legyen a nyilvános kampányszámlán; az Állami Számvevőszék az utolsó számláig mindent ellenőrizhessen; és hiba esetén komoly büntetésben részesüljön a párt.

Mindezt nem én találtam ki, hanem főleg Majtényi László és Miklósi Zoltán, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetben, 2006-ban. Tanácsaikat megfogadva, 2007 novembere óta ott is van a Parlament egyik fiókjában egy törvényjavaslat, ami a garanciális elemek nagy részét tartalmazza.

És erre mi történik? A kormány bejelenti, hogy újabb ötpárti egyeztetés kezdődik az ügyről, a Fidesz szóvivője pedig azt javasolja, hogy a kereskedelmi médiumokban ne lehessen hirdetni, hiszen az sok adófizetői forintba kerül. Én elhiszem, hogy fontos egyeztetni, de azt hiszem, ha valóban meg akarnák oldani a helyzetet, akkor nem egyeztetéseket, és nyilatkozatokat látnánk, hanem szépen felkerülne az ügy a Parlament napirendi pontjai közé, és a képviselők megszavaznák az őket ugyan nagyban korlátozó, viszont a közélet megtisztításához elengedhetetlen törvényt.

De nem ez történik, így minden valószínűség szerint nem fogja aktualitását veszíteni a Freedom House Europe-pal közös első félévi projektünk, amelynek célja, hogy különböző módszerekkel meggyőzzük a politikát arról, hogy a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága mindannyiunk zsebére megy.

Állampolgári adományok

Az idén először jogosultak vagyunk a személyi jövedelemadó 1%-ának fogadására, ami egy speciális, és fontos módja az állampolgári adományok gyűjtésének.

Péter (Nizák) sokat tud a civil szektorról, és ő mondja, hogy nem könnyű betörni az egy százalékos piacra. Kutatások kimutatták, hogy évek óta megvan, hogy mely civil szervezetek gyűjtik a legtöbb pénzt, és ezek köre nagyjából állandó. Viszont az is kiderült, hogy az állampolgárok majdnem két harmada még mindig nem ajánlja fel senkinek azt a bizonyos 1%-ot, tehát bőven van még olyan társadalmi csoport, amelyik a mi célközönségünk lehet.

Hogy legyen bevétel, hirdetnünk kellene, de minderre minimális forrás áll rendelkezésünkre, úgyhogy megnyugtatok mindenkit, nem lesz tele az ország Transparency óriásplakátokkal. Az viszont nagy segítség lenne, ha valaki jószántából bevállalná, hogy elkészít egy kreatív plakátötletet. Ha ismertek olyan kreatív embert, grafikust, aki szívesen tervez nekünk ilyen reklámanyagot, akkor várjuk szeretettel!

Én ezt találtam ki:
1% kevesebb, mint a korrupció
Támogassa a Transparency International Magyarországot, megéri!
Adószám: 18192744-1-42

És képet is rajzoltam, nem túl színvonalas:


Láthatjátok, ráfér egy kis fejlesztés!
Ha megvan a kreatív anyag, akkor jöhet a terjesztés, és jöhet az 1%, túlélhet a TI!!!

2009. január 11., vasárnap

Informatika és a korrupció elleni küzdelem

Elsőre nem gondolná az ember, mennyi közös metszet van az informatika és a korrupció elleni küzdelem terén, aztán, ahogy egyre többet foglalkozik az üggyel, rájön, hogy minden mindennel összefügg. Voltam decemberben egy konferencián Prágában, ahol nagyon profi üzletemberek, ügyvédek és kutatók mesélték el, hogy az üzleti életben milyen korrupciós kockázatokkal kell szembenézni, és mit lehet tenni a kivédésük érdekében. Az egyik cseh előadó szerint az informatika igencsak kockázatos terület, ugyanis a cég első számú vezetője általában nem IT-képzett, így simán meg lehet vele vetetni olyan terméket (szoftvert és hardvert egyaránt), amire annyira talán nincs is szüksége a cégnek. Vagy esetleg van egy jobb rendszer, kevesebb pénzért, egy másik cégtől. Ilyenkor a cégvezető azt teheti, hogy egy független céggel is elvégeztet egy piackutatást, nem csak a saját beszerzőjére támaszkodik.

A TI Magyarország nem túl nagy, nincs szükségünk bonyolult konstrukciókra, de az irodafejlesztés azért kicsit kifogott rajtam. Nekem nincs túl szoros kapcsolatom a ramokkal, a routerekkel, meg a processzorokkal, szóval, eltartott egy ideig, míg megértettem, mit kellene vásárolni. Átverni ugyan nem akart senki, és külön piackutatásra sincs pénzünk, de azért nagyon jó, hogy a baráti társaságból Matyi és Rege voltak olyan türelmesek, hogy addig magyarázták a szükségleteket, amíg megértettem. Aztán István véglegesítette az igényeket, és még az árakat is összehasonlította, innentől már gyerekjáték. Mondom én, de nem fog senki meglepődni, ha Matyi vagy Rege TI iroda informatikát rak majd össze a jövő héten, szabadidejében.

Ennyit a céges informatikai beszerzésekről, mint látható, kockázatosak. Az állami beszerzések még annál is inkább. Pontosan a téma bonyolultsága miatt sokszor a beszerző maga sem érti mire is lenne szüksége, tehát nem elég pontosan adja meg a termékspecifikációt. Így aztán, olyat is rásózhatnak, ami olcsónak olcsó, de végül nem azt tudja, amit kellene, és nem olyan jó a minősége. Persze az se jó, ha túlságosan is konkrét a kiírás, hiszen az versenyjogi érdekeket sért, mint pl. amikor azt mondják, hogy mindenképpen Microsoft operációs rendszerre van szükség.

Ez is sok kárt okoz, de az igazán súlyos az, amikor az állami beszerző jól tudja, mit akar, de azt horribilis áron vásárolja meg. Mivel az IT termékek és szolgáltatások sokfélesége az átlagember számára átláthatatlan, nehéz ellenőrizni, és bizonyítani, ha visszaélés történt. Ráadásul jó drága piacról van szó, így jó sok kenőpénzt lehet informatikai beszerzések mögé rejteni.

A sok kockázat mellett az informatika nagy áldás is korrupció ellen. Éppen az informatikai rendszerek teszik lehetővé, hogy egyes folyamatokat könnyen és gyorsan ellenőrizzünk, automatikussá tegyünk, és ezáltal csökkentsük a korrupció veszélyét. Hallottam olyan történetet, hogy egy banknál úgy jöttek rá, hogy egy alkalmazott összejátszik egy ügyféllel, és hétről hétre nem túl nagy összeget, de ellopnak, hogy az utóbbi évek összes folyamatát ellenőrizték egy okos szoftver segítségével, és az kimutatta, hogy az adott ügyfél túl rendszeresen végez pontosan ugyanolyan tranzakciókat.

Az internetnek hála, rengeteg adat válik könnyen elérhetővé. A nyilvánosság minőségén sokat lehetne javítani, jó adatbázisokkal és keresőmotorokkal, de maga az eszköz rendelkezésünkre áll, már csak élni kellene vele. A civil szféra részéről itthon is vannak kezdeményezések adatbázisok összeállítására, pl. http://www.ertunkvannak.hu/, vagy a hírek követésére: http://www.k-monitor.hu/.

Az internet ezen kívül alkalmas az állampolgárok mozgósítására is, ez a célja a http://www.aktivpolgar.net/ című oldalnak.

Ahogy Zsuzsa szokta mondani: ez a jövő. Én sem úszom meg, muszáj lesz kiképződnöm, főleg a közösségi oldalakon (iwiw, facebook, futrinka) nem vagyok nagyon aktív, és igen irigylem Nina kolleganőmet Grúziában, aki a facebookon gyakorlatilag minden lépéséről beszámol: Nina went to have breakfast. Majd 15 perc múlva: Nina just had breakfast:)

2009. január 4., vasárnap

2009-re

B.Ú.ÉK!!!
Állítólag 2008 a Szaturnusz éve volt, ez meg most a Marsé lesz, ami küzdelmes, ámde sokkal tisztességesebb. Hát úgy legyen, ahogy mondják ezt az ezoterikusok:)
Én nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, mert minek frusztráljam magam, ha nem sikerül betartani, de mint TI vezető, ennél kicsit átgondoltabban kell kezdenem az évet.
Itt van mindjárt az üzleti terv, ebben szerepel, hogy miket teszünk majd az év folyamán. A programjaink címszavakban: átláthatósági megállapodások terjesztése, üzleti szektoron belüli korrupció megfékezésének módszereiről való eszmecserék, közbeszerzési rendszer tisztítása, közérdekű bejelentések ösztönzése, közérdekvédők védelmének elősegítése, mindennapi korrupciós gyakorlatokra való figyelem felhívása, ezek megfékezése, párt- és kampányfinanszírozás reformjának elősegítése, versenytörvény betartatásának ösztönzése, igazságszolgáltatás reformjának elősegítése, bírák képzése.
A sok rövid projektcím mögött átgondolt stratégia húzódik meg. A célunk az, hogy a korrupciós helyzetelemzésünk alapján legsürgetőbb kérdésekben (párt- és kampányfinanszírozás, közbeszerzések, közérdekű bejelentők, jogalkalmazás, jogérvényesítés erősítése) igyekezzünk változásokat elérni, illetve, hogy minél szélesebb körben terjesszük a korrupció elleni fellépés szükségességét. És újra hangsúlyoznám: az üzleti szféra nélkül nem megy, ezért programjainkban nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni az üzleti szektorra.
A szakmai programok mellett elengedhetetlen most már a szervezet fejlesztése is. Zsuzsa (Szombati) és én már nem tudjuk ketten ellátni a feladatot, így holnaptól bővül a csapat, Márta (Jombach) és István (Orbán) veszik át a szervezet adminisztrációját, nagyon várom őket!
A tervek megvalósítása nagymértékben pénz függvénye, egy ilyen szervezet működtetéséhez forrásokra van szükség. Ebből nem állunk valami jól, de kitartóan igyekszünk, Zsuzsa fáradhatatlan vezetésével. Jó lenne, ha az évet úgy tudnánk zárni, hogy a következő év teljes költségvetését biztonságal lássuk - ez most még nem így van.
Írtam már arról, hogy mennyire nem könnyű a forrásszerzés, de talán nem lehetetlen, hiszen az üzleti szféra jól felfogott érdeke, hogy tisztességes verseny keretei közt működhessen, amiért mi sokat tudunk tenni. Így gondolta ezt Holtzer Péter is, aki mostanában csatlakozik a TI Kuratóriumához, és az akadémiai szemléletet üzleti megközelítéssel segít kiteljesíteni.
A pénz mellett pedig továbbra is nagy szükségünk van az önkéntesek egyre szélesebb táborára, gyertek, mert rengeteg érdekes feladat van!
Mindenkinek eredményes, és sikeres új esztendőt kívánok!

Kilépés az AKT-ból

December elején az Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) négy civil szakértője, köztük jómagam is, kiléptünk a testületből. Azóta sokan gratuláltak ehhez a lépéshez, bár én azt a magam részéről nem tartom forradalminak, inkább sajnálom, hogy nem maradt más eszközünk a civil kontroll gyakorlására.
Hogyan is volt ez az egész?
Az AKT azért jött létre, hogy korrupcióellenes ügyekben tanácsot adjon a kormánynak. Elsősorban az volt a tizennyolc tagú grémium feladata, hogy létrehozzon egy korrupcióellenes stratégiát és cselekvési tervet, majd azok végrehajtását figyelje. A munka 2007 szeptemberében indult azzal, hogy decemberre stratégia kell, mert így írta elő a kormány. Irreális volt ez az elvárás, akkoriban nem volt egy épkézláb helyzetelemzésünk sem, de legalább nem ad hoc lépésekben, hanem komplett stratégiában kellett gondolkodni, ami korrupció ellen elengedhetetlen.
Eleinte minden jól ment, a testület titkársága intenzíven és hatékonyan dolgozott, lett helyzetemzés, stratégia, decemberre készen volt a mű, ráadásul úgy, hogy a hat civil tag véleményét is figyelembe vették. Meglepő, de egy szakmailag korrekt anyag került az asztalra. Vagyis sajnos inkább a fiókba, mert 2007 decembere óta nem sikerült a kormány elé terjeszteni sem a stratégiát, sem az annak megvalósításáról szóló cselekvési tervet (ez utóbbit 2008 februárjában fogadta el az AKT).
Mindemellett az AKT menedzsmentje is hagyott maga után némi kívánnivalót tavaly: az ügyrend szerint legalább kéthavonta kellene összehívni a bizottságot, ehhez képest 2008-ban összesen négy ülés volt, ebből egyet a külföldi nagykövetek ún. Transparency Munkacsoportja kezdeményezett, hiszen sokat panaszkodnak a külföldi befeketetők a korrupció elterjedtsége miatt elszenvedett versenyhátrányukra.
Stratégia és cselekvési terv a fiókban, az AKT működése rendszertelen, funkciója bizonytalan. Mit tehet ilyenkor az ember, ha civil? Ülhet ölbe tett kézzel. Megpróbálhatja rávenni a kormányt, hogy foglalkozzon az üggyel. Vagy szedheti a sátorfáját. Ez utóbbi módszerhez csak akkor folyamodik, ha már minden előző lehetőséget megpróbált, hiszen nem a kormány vagy a testület kritizálása a cél, hanem az, hogy fellépjenek a korrupció ellen. Május óta gondoldunk mi civil tagok arról, hogy kilépjünk, vagy sem. Én a nagyon fontolva haladó voltam, nem akartam asztalt borítani, attól tartva, hogy ha nincs belső civil kontroll, még kevesebb történik a testületben. Mivel azonban gyakorlatilag semmi nem történt, nem maradt mit kontrollálni. A korrupciós helyzetet látva nem igazán elfogaható a korrupció ellen fellépni kivánó civilek számára, hogy az AKT-nak nem akadt tennivalója. Ezért léptünk ki decemberben.
Mindeközben október óta az a hír járja, hogy nagyon intenzív munka folyik az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban: egy komoly, valódi, korrupcióellenes törvényjavaslat-csomag készül. Kár, hogy az átláthatóságért a legnagyobb titokban folyik a küzdelem, ugyanis kilépésünkig minderről hivatalos információt az Antikorrupciós Koordinációs Testület tagjai nem kaptak.
Én, az örök optimista, bízom abban, hogy valóban jó törvények készülnek, és abban is, hogy lesz idő társadalmi egyeztetésre, meg abban is, hogy a jó korrupcióellenes törvényeket elfogadja majd parlament, és abban is, hogy majd ezeket a jó törvényeket végrehajtják és betartatják. Vagy ez már naivitás lenne?