Közbeszerzések

Hihetetlen, mi megy ezen a téren, és mindig újra és újra meg tudnak lepni. Mint ma is, a GKI sajtótájékoztatóján, amit abból az alkalomból tartottak, hogy végre nyilvánosságra hozzák a Közbeszerzések Tanácsa (KT) által 2007-ben megrendelt, a többször módosított szerződések szerint 2009 júliusára elvileg teljesülő, olyan 20 m Ft-ba kerülő, és kifejezetten a közbeszerzési korrupciót vizsgáló kutatásokat.

De nem hozták nyilvánosságra. És a megrendelő KT azt sem tudta megmondani, hogy mikor lesz az, amikor a köz megismerheti részletesen, mi is a baj a magyar közbeszerzésekkel. Most 4 oldalban értesülhetünk a főbb problémákról. A 20 m Ft-ba kerülő további információkra még várni kell.

Elgondolom, hogy november 17-én, amikor a korrupciós rangsort hozzuk nyilvánosságra összehívunk egy sajtótájékoztatót, ahol elmondjuk, Magyarország 10-ből 5 pontot pontot kapott, de arról majd egyszer máskor beszélek, hogy mi van a szám mögött. Ez lenne a magyar TI vége. Megjegyzem, jogosan.

A közbeszerzéseknek egy ilyen malőr, hogy épp a kutatást nem hozzák nyilvánosságra egy sajtótájékoztatón, meg se kottyan. Végtére is, ez a négy oldal is annak köszönhető, hogy megírta a zinternet, hogy van itt egy kutatás, ami sokba került, de nem tudni róla semmit. Mutyit sejt az állampolgár, nosza, adjunk neki 4 oldalt a 400-ból, és egy ideig nyugodtak lehetünk.

Mi ugyebár láttuk a sokszáz oldalas kutatást is, ezért rögtön hangsúlyozom: a mai 4 oldal jól összefoglalja a fő problémákat. A Közbeszerzések Tanácsa teljes nyugalommal elkezdhetné holnap a közbeszerzési rendszer reformját, annyira világosak a következtetések. Tehát nem az a bajom, hogy itt adatokat ferdítettek volna. Hanem az, hogy ha nem hozunk nyilvánosságra egy korrupcióról szóló kutatást az ebből az alkalomból összehívott sajtótájékoztatón, akkor abból automatikusan mutyit sejt az állampolgár. Ott is, ahol esetleg nincs.

Informatika és a korrupció elleni küzdelem

Elsőre nem gondolná az ember, mennyi közös metszet van az informatika és a korrupció elleni küzdelem terén, aztán, ahogy egyre többet foglalkozik az üggyel, rájön, hogy minden mindennel összefügg. Voltam decemberben egy konferencián Prágában, ahol nagyon profi üzletemberek, ügyvédek és kutatók mesélték el, hogy az üzleti életben milyen korrupciós kockázatokkal kell szembenézni, és mit lehet tenni a kivédésük érdekében. Az egyik cseh előadó szerint az informatika igencsak kockázatos terület, ugyanis a cég első számú vezetője általában nem IT-képzett, így simán meg lehet vele vetetni olyan terméket (szoftvert és hardvert egyaránt), amire annyira talán nincs is szüksége a cégnek. Vagy esetleg van egy jobb rendszer, kevesebb pénzért, egy másik cégtől. Ilyenkor a cégvezető azt teheti, hogy egy független céggel is elvégeztet egy piackutatást, nem csak a saját beszerzőjére támaszkodik.

A TI Magyarország nem túl nagy, nincs szükségünk bonyolult konstrukciókra, de az irodafejlesztés azért kicsit kifogott rajtam. Nekem nincs túl szoros kapcsolatom a ramokkal, a routerekkel, meg a processzorokkal, szóval, eltartott egy ideig, míg megértettem, mit kellene vásárolni. Átverni ugyan nem akart senki, és külön piackutatásra sincs pénzünk, de azért nagyon jó, hogy a baráti társaságból Matyi és Rege voltak olyan türelmesek, hogy addig magyarázták a szükségleteket, amíg megértettem. Aztán István véglegesítette az igényeket, és még az árakat is összehasonlította, innentől már gyerekjáték. Mondom én, de nem fog senki meglepődni, ha Matyi vagy Rege TI iroda informatikát rak majd össze a jövő héten, szabadidejében.

Ennyit a céges informatikai beszerzésekről, mint látható, kockázatosak. Az állami beszerzések még annál is inkább. Pontosan a téma bonyolultsága miatt sokszor a beszerző maga sem érti mire is lenne szüksége, tehát nem elég pontosan adja meg a termékspecifikációt. Így aztán, olyat is rásózhatnak, ami olcsónak olcsó, de végül nem azt tudja, amit kellene, és nem olyan jó a minősége. Persze az se jó, ha túlságosan is konkrét a kiírás, hiszen az versenyjogi érdekeket sért, mint pl. amikor azt mondják, hogy mindenképpen Microsoft operációs rendszerre van szükség.

Ez is sok kárt okoz, de az igazán súlyos az, amikor az állami beszerző jól tudja, mit akar, de azt horribilis áron vásárolja meg. Mivel az IT termékek és szolgáltatások sokfélesége az átlagember számára átláthatatlan, nehéz ellenőrizni, és bizonyítani, ha visszaélés történt. Ráadásul jó drága piacról van szó, így jó sok kenőpénzt lehet informatikai beszerzések mögé rejteni.

A sok kockázat mellett az informatika nagy áldás is korrupció ellen. Éppen az informatikai rendszerek teszik lehetővé, hogy egyes folyamatokat könnyen és gyorsan ellenőrizzünk, automatikussá tegyünk, és ezáltal csökkentsük a korrupció veszélyét. Hallottam olyan történetet, hogy egy banknál úgy jöttek rá, hogy egy alkalmazott összejátszik egy ügyféllel, és hétről hétre nem túl nagy összeget, de ellopnak, hogy az utóbbi évek összes folyamatát ellenőrizték egy okos szoftver segítségével, és az kimutatta, hogy az adott ügyfél túl rendszeresen végez pontosan ugyanolyan tranzakciókat.

Az internetnek hála, rengeteg adat válik könnyen elérhetővé. A nyilvánosság minőségén sokat lehetne javítani, jó adatbázisokkal és keresőmotorokkal, de maga az eszköz rendelkezésünkre áll, már csak élni kellene vele. A civil szféra részéről itthon is vannak kezdeményezések adatbázisok összeállítására, pl. http://www.ertunkvannak.hu/, vagy a hírek követésére: http://www.k-monitor.hu/.

Az internet ezen kívül alkalmas az állampolgárok mozgósítására is, ez a célja a http://www.aktivpolgar.net/ című oldalnak.

Ahogy Zsuzsa szokta mondani: ez a jövő. Én sem úszom meg, muszáj lesz kiképződnöm, főleg a közösségi oldalakon (iwiw, facebook, futrinka) nem vagyok nagyon aktív, és igen irigylem Nina kolleganőmet Grúziában, aki a facebookon gyakorlatilag minden lépéséről beszámol: Nina went to have breakfast. Majd 15 perc múlva: Nina just had breakfast:)