Kartell

Ha már így előtérbe kerültek, írok egy kicsit a kartellekről, mert nem mindenkinek teljesen egyértelmű, miért is korrupciós problémáról van szó.

A kartellek olyan megállapodások, amelyeket cégek kötnek egymással, általában arról szólnak, hogy ki mit mennyiért kinek fog eladni. Kicsiben a következőképpen nézhet ki. A Nagycsarnokban megegyeznek az árusok, hogy az alma kilóját minimum 200 Ft-ért adják. Ezzel végül is mindenki jól jár, hiszen többet keres vele. Persze, ha valaki 180-ért adná az almát, lehet, hogy tőle többet vennének, és akkor a többiek nem keresnének annyit. De úgy gondolják, inkább jusson mindenkinek egyenlően a vevők pénzéből, így senki nem megy csődbe, és senki nem szedi meg magát túlságosan. Ez csak nekünk fogyasztóknak rossz, mert esélyünk nincs 180 Ft-ért almát venni, pedig ha az árusok versenyeznének, akkor nyilván jobban ügyelnének a minőségre és az árra is.

Ha mindez állami megrendelések során az adófizetők zsebére megy, akkor nincs mese, korrupcióról beszélünk. Ha tehát kiírnak egy közbeszerzési tendert egy építési beruházásra, és a cégek ahelyett, hogy versenyeznének, megállapodnak egymás között, hogy ki mennyiért ad ajánlatot, és majd a nyertes majd kinek milyen részfeladatot oszt ki, akkor ott nem az állam, hanem a cég érdekei kerülnek előtérbe. Az adófizetői forintokat pedig pazaroljuk, hiszen olcsóbban is hozzájuthatnánk ugyanahhoz az úthoz vagy épülethez.

A kartellek ellen a Gazdasági Versenyhivatalnak kell fellépnie. Nem könnyű a dolguk, mert igen kifinomultak ma már az ilyen jellegű üzleti tárgyalások. A kisebb ügyletek nehezen is kerülnek a látókörükbe, és a nagyok közül sem lehet mindet bizonyítani. Mégis, évente 8-10 nagy kartellügyletet lelepleznek, és komoly, visszatartó erejű bírságokkal sújtják a cégeket. De úgy tűnik, hogy a sokszázmillió forintos bírság sem elég nagy kockázat, ezért lenne jó, ha a károsult állami intézmény (akik a tendert kiírták) később élne a kártérítési jogával, és pert indítana a kartlellező cégek ellen.

Tavaly szeptember óta pedig már a cégvezetők sem érzehetik magukat biztonságban. Ha a cég kartellezett, annak vezetőjét büntetőjogi felelősség terheli, azaz büntetőeljárás indulhat ellene.

Summa summarum: a kartellezés nem egy misztikus valami. Cégek összejátszásáról van szó, aminek eredményeként sérül a piaci verseny és drágábbak az állami beszerzések. A http://gvh.transparency.hu/ aloldalunkon lehet versenytörvényt be nem tartó cégeket nézegetni:)