Az amerikai "parlament" (Congress) kétkamarás, a felsőbb szint a Szenátus, az alsó a Képviselők Háza. 100 szenátor és 435 képviselő jut 300 millió emberre azaz, minden ötvenhatezredik lakosra jut egy parlamenti tag. Nálunk minden huszonötezredikre, hiszen megengedhetjük magunkank. A feladatuk ugyanaz mint nálunk: törvényeket hozni.
Ötven igencsak független államból áll az ország, minden államból két szenátor érkezik a Szenátusba. Őket az adott államban választják meg, hat évre, bármennyiszer újra lehet indulni. Ezzel a lehetőséggel élnek is, az átlagéletkor a felsőházban 63 év. Az alsóházban még magasabb (75), itt igen divatos újraválasztatnia magát az embernek. Márpedig gyakran kell ezzel foglalkozniuk, hiszen őket csak két évre választják, és nem az államokban, hanem a választókörzetekben. A választókörzetek határait tízévente húzzák meg, a lényeg, hogy mindegyikben kb. ugyanannyi ember lakjon. Ami New Yorkban tíz háztömb, az Coloradoban egy fél államnyi terület.
Államok és választókörzetek, 2008
A jelölteket nem pártok állítják, mint nálunk, hanem ha politizálni van kedvem, kivárom a körzetemben vagy államomban esedékes következő választásokat, megálmodom, melyik párt színeiben szeretnék indulni, szerzek 10 000 aláírást, és már jelölt is vagyok. A párttal nem kell egyeztetnem, szimpátia és esélylatolgatás alapján döntök. Kampányolok a szabályok szerint, és tegyük fel, megválasztanak.
Ha megválasztanak, akkor bizony abba kell hagynom minden eddigi munkámat, mert a képviselőség teljes embert kíván. Nem lehetek egyszerre polgármester és parlamenti képviselő. Sőt, az is kizárt, hogy államtitkár legyek egy minisztériumban, miközben a parlamenti előterjesztéseket kellene olvasgatnom naphosszat. Hillary Clinton most épp ezt teszi pepitában: a külügyminiszterségért mond le mandátumáról a Szenátusban.
Ha lemondtam az eddigi tisztségeimről, Washington DC-be költözöm, és képviselőként vagy szenátorként kezdek dolgozni. Jönnek elém a törvényjavaslatok, és ha szavaznom kell valamiről, akkor elgondolkodom azon, hogy az adott jogszabály mit jelent az én körzetemben/államomban lakók számára. Az intézkedés vajon előnyükre vagy hátrányukra válna? Ha a kérdés nem érinti külösebben az engem megválasztókat, akkor azon gondolkodom el, hogy az újítás jót tesz-e az egész országnak, vagy sem. Persze, itt is léteznek lobbisták, tehát a döntésem befolyásolható. A nagy különbség Magyarországhoz képest az, hogy nem várom a körtelefont a pártom titkárságától arról, hogy a pártom hogyan szavaz. Így könnyen előfordulhat, hogy ugyarról a kérdésről egy párttársammal egymással ellentétesen szavazunk.
Most csak a központi törvényhozókról írtam röviden, de minden államban megvan ugyanez kicsiben, helyi szabályok szerint. Ezen kívül van az elnökválasztáss, ennek a rendszere szintén nem egyszerű, de ide már nem fér, majd máskor írok róla. A lényeg, hogy akármelyik szintről is legyen szó, olyan a választási rendszer, hogy az ember nem a pártját, hanem a sajtát választópolgárait képviseli legjobb tudása szerint. Mert ha nem, akkor bizony legközelebb nem nagyon fogják újraválasztani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése