A médiával rengeteg kapcsolatunk van, együttműködünk párt- és kampányfinanszírozás ügyében, részt veszünk a Független Médiaközpont oknyomozó újságíró képzéseiben, egyedi eseteket továbbítunk újságíróknak, és persze, nyilatkozunk. Ez főképp az én feladatom, mert fontos, hogy egy archoz lehessen kötni a szervezetet.
Nem volt könnyű beletanulni ebbe a szerepbe. Az még viszonylag könnyen ment, hogy egy-egy ügyről kitaláljam, hogy mi legyen a fő üzenet, amikor beszélek róla. Az már jóval nehezebben, hogy mindez közérthető legyen, ne használjak szakzsargont, pláne idegen szavakat. A munka fele itt angolul zajlik, sok anyag nincs meg magyarul, így automatikusan jönnének az angol kifejezések. Talán, lassan ebbe is belejöttem, bár biztos van még fejlesztendő.
A következő nehézség, hogy ne mondd mindig szó szerint ugyanazt, ám, ha a téma nem változik, akkor a tartalom nem módosulhat. Például, ha megjelenik a korrupció érzékelési index, akkor az eredményt nem módosíthatom interjúról interjúra, de az se jó, ha szóról szóra ugyanazt szajkózom. Szegény olvasók/nézők/hallgatók, halálra unják magukat.
Váratlan hétvégi interjú, túra közben
Aztán ott a kamera. Eleinte rettegtem tőle, borzasztóan izgultam. Először a Duna TV-hez kellett mennem, Miklós (Marscall - a berlini központ európai igazgatója) helyett, aki az aggodalmamat azzal csitította, hogy egyszer úgyis el kell kezdeni. Mostanra már magabiztosabb vagyok, nincs akkora lámpalázam, de azt sehogy nem tudom elfogadni, hogy benne vagyok a TV-ben. Amikor a szomszédok, ismerősök, mondják, hogy láttak, mindig kicsit szégyenkezem. Majd kikérdezem Adát, hogy hogyan kell ezt jól kezelni. Ő a cseh TI-t vezette hosszú ideig, és mindig boldogan szerepelt, sőt nem csak korrupcióról, hanem személyesebb dolgokról is szívesen beszélt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése